Milyen paramétereket mérünk?
Vajon miért mérjük minden egyes zöld kávé sűrűségét, nedvesség tartalmát, víz aktivitását, és hőmérsékletét a Kapuczinerben?
Nem rég láttuk a közösségi médiában, hogy egy pörkölő egy etióp kávét reklámozott, hangsúlyozva, hogy az a 2000 méteres tengerszint feletti magasság, ahol termesztették, lenyűgöző volt!!!! Ez pedig arra késztetett bennünket, hogy elgondolkodjunk azon, mennyire hiányosak a hozzánk beérkező információk, és milyen keveset tudunk minden olyan tényezőről, amely befolyásolja a kávé termesztését és annak minőségre gyakorolt hatását.
Például a tengerszint feletti magasság önmagában nem sokat mond, ha nem jár hozzá szélességi fok (a kávé termesztési helyének elhelyezkedése az Egyenlítőhöz képest), mikroklíma, talajminőség, fajta és még sorolhatnánk tovább a befolyásoló tényezőket. Mindezek az információk arra vezethetők vissza, hogy milyen sűrűségű kávébabot lehet előállítani. A kávéban a sűrűség ugyanis a minőség szinonimája, mert a megfelelő tengerszint feletti magasságon és szélességi fokon termesztett bab nagy valószínűséggel hideg mikroklímában, kevesebb oxigénnel növekszik, ami lelassítja a cseresznye érését a növényen. A lassú érés elengedhetetlen a minőségi kávék előállításához, mert minél hosszabb a termesztési idő, a cseresznye annál több cukrot vesz fel a fejlődése során, és annál összetettebb, kifinomultabb lesz az íze.
A pörkölés során azért is fontos, mert a sűrűbb, tömörebb szerkezetű bab először is hatékonyabban veszi fel és továbbítja az energiát, és nem törik olyan könnyen, mint egy kevésbé sűrű bab. Másrészt, a sűrűbb babok tömörebb sejtszerkezettel rendelkeznek, ami jobb lehetőséget teremt a pörkölés során a cukrok és savak kialakulására.
Minél távolabb van az Egyenlítőtől a farm, annál kisebb magasságra van szükség egy adott sűrűség eléréséhez. Például az etiópiai Jimma régióban 2000m magasan az északi szélesség 7º-on termesztett kávé ugyanolyan sűrűségű lehet, mint a nepáli Nuwakot régióban, 800m magasan, az északi szélesség 27º-nál. Mindkét kávé arabica és pontosan ugyanolyan sűrűségű lesz. Bár ebben az esetben a minőségi különbséget más tényezők határozzák meg, mint például a páratartalom, csapadék, talajminőség, fajta, feldolgozás, többek között. Tehát nem feltétlenül a kávé termesztési magassága határozza meg annak sűrűségét, nem is beszélve általános minőségéről.
Reméljük egy kis gondolatébresztőnek jó lehet ez a pár bekezdés és azt javasoljuk, hogy Ti is mindig nézzetek utána részletesen, hogy milyen tényezők jellemzik a kiszemelt specialty arabica kávéitokat.