Kávécserjét ültetnél?

A KÁVÉCSERJE LEGENDÁJA

A legenda szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy a kecskék egész éjszaka ébren maradnak, ha napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik. Tapasztalatairól beszámolt a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főztek, és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren. Az sem kizárt, hogy a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak), az abesszínok pedig egyszerűen azért rágták a kávét, mert szerették.

 

 

MIÉRT KÁVÉ A NEVE?

Ha a feketekávé eredete homályba vész is, a különböző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Ha kíváncsi vagy, hogyan jutott el a kávé a világ minden tájára olvasd el korábbi bejegyzésünket a Kávézás története címen.

 

 

A KÁVÉCSERJE

A kávécserje növénytanilag a "Coffea" nemzetségbe tartozik. Napjainkban több mint 120 faját tartják számon ennek a nemzetségnek. Ma is újabb és újabb fajokat fedeznek fel, ami az intenzív kutatásnak és a mai napig vadon termő cserjéknek, kereszteződéseknek is köszönhető. A legismertebb két faj az Coffea Arabica és a Coffea Canephora, közismertebb nevén a Robusta, ezek adják a világtermelés 99%-át. Az alap fajok ezen kívül a Excelsa és a Liberica.

Az Coffea Arabica fajon belül 3 fő alfajt különböztetünk meg: Őshonos Arabica fajták (pl. Geisha), Bourbon és a Typica.

Ha részletesen is kíváncsi vagy valamelyik ágára, kattints a képre!

 

 

A KÁVÉ ÜLTETÉSE
 

A kávécserjét alapvetően magról szaporítják. A termelők ezen belül a magról szaporított arabica cserjét részesítik előnyben, mely rendszerint magasabb ízminőségű cseresznyéket terem majd később. A magokat kiváló és egészséges úgynevezett "anyafák" gyümölcseiből szedik.

1. Az érett cseresznyéről a terméshúst és a nyálkás réteget eltávolítják, de a pergamenhéjat meghagyják. (Lásd a kávécseresznye szerkezetét bővebben itt.) Majd elültetik és palántanevelőben gondozzák.
   
   
    

2. A magok kicsíráznak és hajszálgyökeret eresztenek az első 3 hónapban. A hajtás kiemeli a magot a föld fölé. Ilyenkor kis "katonáknak" nevezik őket, angol szakirodalomban "soldiers". Ekkor még a palántanevelőben erősödnek az apró növénykék.
   
   
    

3. A negyediktől a kilencedik hónapig a növényen megjelennek az első levelek, ekkor még mindig a palántanevelőben erősödik, növekszik tovább.
   
   
   
   
    

4. A kilencedik hónapban 12-16 levelű cserjékké fejlődnek és földlabdával együtt kiültetik a növényeket.
   
   
    

5. Az első 3-5 évben (amely időtartam fajta és éghajlat függvénye) napi öntözés mellett hagyják nőni a cserjéket az első virágzásig, azaz termésig.
   
   
    

Ahhoz, hogy a kávécserje a magból termő cserjévé növekedjen közel 5 év gondos nevelés, ápolás, öntözés szükséges. Az arabica cserjéknek alapvetően azok a területek a leginkább megfelelőek, melyek nagy tengerszint feletti magasságban fekszenek az egyenlítőhöz közel, nagyjából állandó a hőmérséklet és rendszeres a csapadék. Előnyt jelent a gazdag vulkanikus talaj és a félárnyékos telepítés.

Ez a térkép azt mutatja, hogy Földünk mely területe alkalmas a termesztésre. Sajnos Magyarország ebbe ez "övbe", melyet az angol "bean belt"-nek nevez, nem esik bele. Így marad a szobánkban nevelgetett cserepes kávé, mely ha ügyesen és jól tartjuk virágot és termést is hozhat.
 

 

TELEPÍTÉSI MÓDOK

A legtöbb tanulmány szerint a arabica kávé a legnagyobb terméshozamot 35-65%-os árnyékban hozza. Azaz a tűző nap nem tesz neki jót. A hagyományos, azaz nem gépesített, ültetvényeken a meglévő magasabb növényzet alatt találhatóak a kávécserjék. Az őshonos fákat és a rajtuk élő állatokat is védik ezzel a módszerrel, másrészt természetes úton biztosítják a megfelelő árnyékos órák számát, mértékét. Minél összetettebb a növényállomány, annál jobb marad a talaj minősége és még sorolhatnánk az előnyöket. A félárnyékban a cseresznyék lassabban érnek, ízük is komplexebbé válik. Az alábbi képen a különböző telepítési módok sémáit láthatjuk, amelyen a zöld bokrok jelképezik a kávécserjéket.

 

 

A nagy magasságokban fekvő ültetvények gyakran nehezen megközelíthetőek, géppel nem szüretelhetőek többek között e miatt sem.

A gépesített ültetvényeken a kávécserjék szabályos sorokban vannak ültetve.

 

ÉN IS SZERETNÉK KÁVÉCSERJÉT OTTHON!

A legtöbb kávérajongó előbb-utóbb beszerez egy kávécserjét otthonába, és mindent megtesz, hogy virágzásra, termésre késztesse, biztassa. Jó kísérlet ez, hogy személyesen is megtapasztaljuk hogyan is lehet ezen éghajlaton tanulmányozni az érett kávécseresznyét. Túl bő termésre senki se számítson, de a feladat nem lehetetlen. Következő cikkünkben ezt járjuk körül.

Addig is biztatásképpen egy kép, hogy bizony nálunk már érett kávécseresznye és volt kávészüret.
 

 

2017.01.16.
Varga Bori